Transzperszonális pszichológusként talán meglepő azt hangsúlyozni, hogy a spiritualitás tévút mindaddig, amíg nincs megdolgozva a személyiség, de úgy érzem, muszáj erről beszélnem (újra), még ha nem is vagyok annyira provokatívan karakán, mint Popper:
A valós, anyagi világban megélt Énünk az alapja ennek az életnek és azzal kell főznünk, amink van. Ha ez a személyiség tele van hiánnyal (elég csak a leggyakoribbat, a szeretethiányt említeni), akkor - bár én sem kételkedek abban, hogy Isten szeret minket és ez a végső szeretet -, a vallásba kapaszkodás menekülés lesz mindaddig, míg nem nézünk szembe a hiányaink fájdalmával és nem kezdünk vele valamit ITT és MOST, a saját eszközeinkkel, a valós emberi kapcsolatainkban.
Szerintem van haszna a hitnek egy magasabb rendű célban, értelemben, abban, hogy a látszatproblémák mögött fejlődési lehetőség van. Szakmailag és magánemberként is azt tapasztalom, hogy a transzcendens élmények energiatöltéssel bírnak és erőt, lendületet adnak az életnek. De valóban nem repül a sült galamb a szánkba, és önmagában SEMMIT nem old meg az ezoterikus gondolkodás. Sőt. Nagyon jó elkerülő hadművelet lehet az életünkben jelentkező problémákkal való szembenézésre, a saját személyiségünk nem is annyira fényes és fehér oldalának megismerésére (ahogy már erre is utaltam korábban).
"Az ezoterikus gondolkodásnak és beavatottságnak semmiféle haszna nincs! Nem leszünk tőle okosabbak, harmonikusabb lelkűek, boldogabbak, s nem feltétlenül alakul ki belső biztonságérzésünk sem. Világi sikerekről - szerelem, üzlet, egészség, stb. - nem is szólok." (Popper Péter: A nem értés zűrzavara, Ezoterikus hiedelmek és téves tanítások, 179.o.)
A valós, anyagi világban megélt Énünk az alapja ennek az életnek és azzal kell főznünk, amink van. Ha ez a személyiség tele van hiánnyal (elég csak a leggyakoribbat, a szeretethiányt említeni), akkor - bár én sem kételkedek abban, hogy Isten szeret minket és ez a végső szeretet -, a vallásba kapaszkodás menekülés lesz mindaddig, míg nem nézünk szembe a hiányaink fájdalmával és nem kezdünk vele valamit ITT és MOST, a saját eszközeinkkel, a valós emberi kapcsolatainkban.
(Fotómanipuláció: Erik Johansson)
Summa summarum: A spiritualitás nem helyettesíti a pszichoterápiát!
Nagyon sokat köszönhetünk a
transzperszonális pszichológiának azért a szemléletért, hogy az
életünkben jelentkező nehézségek a lélek magasabb rendű - hosszú távú,
nem csak egyetlen életre vonatkozó - fejlődését szolgálják. Tudok
azonosulni azzal spirituális nézőponttal, miszerint mindez nem a
véletlen műve: minden emberi kapcsolatunk, az általuk kibomló érzelmi
működésmódunk karmikus eredetű és a harmonizáció, a szeretet irányába
mutató (kellene, hogy legyen). Ez olyan felelősségvállalásra tanít,
amely kultúránknak egyébként nem része, hiszen az anyagi szemléletű
világ (jó vagy rossz) sorsának passzívan kiszolgáltatott emberképe
uralja a hétköznapi diskurzust.
A
transzperszonális technikák viszonylag gyors és egyszerű
módját adják annak, hogy bepillantsunk a kulisszák mögé és átéljünk
olyan mintázatokat, összefüggéseket, amelyek megértése önmagában
gyógyító hatású. A transzperszonális módszerek lehetővé teszik, hogy
tapasztalati (és ne csak intellektuális) tudást szerezzünk lelki
működésünkről és elakadásaink mögöttes okairól. Az átélés kézzelfogható
valósággá teszi egy másik lelki-szellemi dimenzió, mint értelmezési
keret létét.
Ugyanakkor a megoldandó
feladatok mindig "hétköznapiak": nem szeret az anyám, a férjem, félek a
főnökömtől, nem boldogulok a gyerekkel.... Ezekre kell megoldást
találni, és ebben a személyiségemnek (ha tetszik, a "kis" egónak) kell
fejlődnie, még akkor is, ha a "Magasabb Rendű Énünk" megsúgja, mi a
kívánatos irány. Átélhetem a legmisztikusabb élményt egy Rebirthingben,
ha aztán hazamegyek és ott folytatom a játszmázást a családommal, ahol
abbahagytam. Ahhoz bizony tudatos erőfeszítés kell, hogy az átélt
élmények átírják a viselkedést is, és mindazt, amit elméletben (pl.
spirituális olvasmányainkból) olyan jól tudunk, átvigyük a gyakorlatba
is.
Ez munka. Erőfeszítés. Felelősségvállalás. Idő. Folyamat. Terápiás kapcsolatban, ahol újraíródhatnak a minták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése