Elérhetőség: evegvari@gmail.com
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

A Törvény

A Bak jegye, a 10. ház, a Szaturnusz és a Bert Hellinger által leírt - és nem előírt (!) - törvények a sors törvényei. Nem kerülhetők meg. Erről szól Max Frisch Homo Faber regénye.
Ezt még nem tudtam tizenvalahány éve, amikor a könyvet először olvastam. Semmit nem tudtam ezekről a törvényszerűségekről. De e tudás nélkül is magával ragadott a regény. Nem értettem, mi fogott meg, de emlékszem, hogy a lélegzetem is elállt tőle. Olyan mély dráma bontakozik ki a regény lapjain, amit tudatommal felfogni nem, de zsigereimmel érezni képes voltam.
Csak most értettem meg, miért. A Törvény nem ismerete nem mentesít annak betartása alól, ugye. A regényben nyomon követhetjük, hogyan éri utol a Bűn a vétkezőket - és ennek súlyát még a gyanútlan olvasó is érzi.

Ui: Olvassátok el a regényt! Szándékosan nem írtam többet a cselekményről...

Lélektan-szellemtan

Bejegyzésem címét Müller Pétertől (2009) kölcsönöztem, ugyanis ezzel a két szóval nagyon pontosan megfogalmazza a hagyományos akadémikus pszichológia és a transzperszonális pszichológia közti különbséget. Gondviselés című könyvében nagyon szépen elmagyarázza, hogy az a szint, ameddig a hagyományos beszélgetős, értelmezős, elemzős pszichológia el tud jutni, csak a felszínt kaparássza.
A léleknél, vagyis a pszichénél is mélyebb helyen dőlnek el néha életünk sorsdöntő dolgai. (270.o.)
 A transzperszonális pszichológia erre a mély helyre akar eljutni azzal, hogy nem a "fedőtörténetet" keresi, az aktuális ok-okozati viszonyokat, konfliktusokat, érzelmeket, hanem "Magasabb rendű énünkkel" keresi a kapcsolatot a helyes orientáció (újra) megtalálása érdekében. Müller Péter ezt nevezi igazi önismeretnek. Egyetértek. 

Könyvajánló

Kaptam már - megtisztelő - telefonhívást, hogy milyen könyvet ajánlok olvasásra, fejlődésre. Felsorolni nehéz lenne  - de azért az irodalomjegyzékben próbálkozom.
Mivel ez egy jó kérdés, gondoltam, kitérek rá, hogy az én életemben mik számítottak alapműnek gondolkodásom szempontjából:
1. Szepes Mária: Vörös Oroszlán
2. Markides: A ciprusi mágus
3. Gitta Mallasz: Az angyal válaszol
Szeretném még megemlíteni jelenlegi meglepetésolvasmányomat, ami rendkívül mély tanításokat tartalmaz: Rodof Ágnes Veronika című könyve rendkívül inspiráló mű.